1.0Megőrültemhttps://gombi.cafeblog.huGombihttps://gombi.cafeblog.hu/author/Gombi/<span style="font-size: 13px;"> Nem túl nagy gyerek, úgy térdig ér. Mindig vidám, szeret enni, játszani, és az ember totálisan elkényezteti. Neve is van: Bátor. Igazából egyetlen baja van, kettővel több lába van, és az egész testét fekete göndör szőr borítja. És hogy kutyából van. Mert pumi. Úgy fél éves lehet, jó kis juhászkutya, mert a tyúkokat remekül tudja terelgetni (viszont a kacsát kinyírja és megeszi). No és hogy miért gyerek? </span><br><span style="font-size: 13px;">Ember mindig azt mesélgette, hogy nagyanyja milyen jól tartja a kutyáit. Naponta háromszor esznek, rántottát és egyéb finomságokat. Ha marad, ember is kaphat belőle. Most ott tartunk, hogy hetek óta a kutya körül forog a világ. Naponta többször meg kell etetni, fésülni, szeretgetni, jutifalat, mittoménmégmi. És tegnap este eljutottunk odáig, hogy a kutya megnyekkent valamit az ajtóban, és ember már ugrott is, hogy ő biza megnézi, mert biztos valami baja van. Ezt megcsinálta még háromszor, majd annyit mondtam neki: olyan vagy, mint öreganyád. </span><br><span style="font-size: 13px;">Tehát gyerekünk nincs, kutyánk van, az ember pedig kiéli magát ezen, és úgy mesél róla, mint más a csecsemőjéről. </span><br> <p> </p>rich