<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Megőrültem</provider_name><provider_url>https://gombi.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Gombi</author_name><author_url>https://gombi.cafeblog.hu/author/Gombi/</author_url><title>Lemaradtam...</title><html>&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 11px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 13px;&quot;&gt;&nbsp;De le ám, mint a borravaló. Már majdnem két hónapja, hogy firkáltam ide, edig azóta emberrel olyan szoros lett a kapcsolatunk, mint még soha. A munkám most már jó, a gyerekeink táncolnak rendesen, fellépnek itt-ott, és egy nagy idilli rózsaszín trutyiban élek, pedig embert is ismerem már vagy két éve. Ismerem a hülyeségeit, a hibáit, de csak most kezdem megtudni, hogy milyen az, amikor ő igazán szeret. Hát... most eszemben sincs elengedni...&nbsp;&nbsp; :)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>