Gombi és a gazellatermet

2008 március 10. | Szerző: Gombi |

…na az két teljesen különböző dolog. Ugyanis én már csecsemőként is olyan dagadt voltam, hogy a csülkeimen a redőkből simán tangóharmonikát lehetett volna hajtogatni. És látványon nem javított a tarkopasz fejem. Kicsit később elkezdett nőni ugyan a hajam, de a termetem maradt a régi. Rövid és tömör. Kamaszkoromban voltam a csúcson, valószínűleg a hormonok tombolása miatt lehettem nádszál. De gyorsan elmúlt ez is.
Mostan ott tartok, hogy nagyjából 58 kilónak kéne lennem. 65 vagyok. Nem vigasztal, hogy voltam már ennél több is, mert az maga volt a rémálom, úgy néztem ki, mint egy túltömött plüssmedve. Rettenetesen. Időnként jöttek a fogyókúrák, egyszer sikerül 72-ről 62-re lenyomni a kilókat, de a karácsony előtti németországi turné, na meg a karácsony megtette a hatását. Úgyhogy most megint eljött a pillanat, fogyókúrázni kell. És erre nem akkor jöttem rá, amikor utoljára rámásztam a mérlegre, hanem amikor szombaton este megpróbáltam magamra húzni egy fűző szerű felsőt, mert hogy buli van. A cukimuki ruhadarab pár hónappal ezelőtt annyira lötyögött, hogy inkább nem hordtam, bár ebbe erősen belejátszott az is, hgy a természet nem áldott meg normál méretű mellekkel, inkább úgy nézek ki, mint egy kezdő kamasz.  No de a lényeg, hogy a cipzár felhúzásánál akadtak gondjaim. Úgyhogy lecseréltem a cuccot, húztam kényelmesebbet (nem tudom, ki a francot akarok átverni, nagyobb pólót kerestem, és kész), és elmentem az utolsó feltöltésre a nagy kaland előtt. Sikerült is alaposan feltölteni, kajából is, alkoholból is.

És ma van a nagy nap, 65 kiló, 1. nap a kilencvenből, cél az 58. Ha elérem a gazellatermetet, esküszöm egész alakos fotót nyomok ide. De addig kívánjon nekem mindenki kitartást, kevés alkoholt, sok zöldséget, és hogy mihamarabb leválasszam magamról a beteges kullancsot.